ANTIOXIDÁNSOK
Azok a páratlan elektront tartalmazó molekulák, amelyek rendkívül stabilisak, reaktívak és páros állapot visszaállítására törekednek, (ezzel oxidatív folyamatok sorát elindítva a szervezetben) a szabadgyökök, amelyek a szervezetben mindenhol termelődnek.
A szabadgyökök az elveszett elektronjaikat a környező szövetekből próbálják pótolni, elektront vonnak el, ezzel károsítva a sejtfal felépítését. Ennek következménye a sejtek szétesése és a szövetek károsodása. A szabad gyökök képződése természetes élettani folyamat, sejtjeink az anyagcsere során tápanyagokat égetnek, az oxidáció melléktermékei a szabadgyökök. Olykor azonban a szervezetben a különböző környezeti és életmódbeli tényezők hatására a szükségesnél több szabadul fel belőlük.
A túltermelést kiválthatja például az UV sugárzás, s füsttel és ólommal szennyezett levegő, a rovarirtó szerek, a dohányzás, a helytelen táplálkozás, az érzelmi stressz, a túlzottan kimerítő testedzés is. A hatások következtében felszaporodott szabadgyökök ártalmatlanításához sokkal nagyobb antioxidáns mennyiségre van szüksége a szervezetnek is. Sejtjeink egész életük folyamán ki vannak téve a szabadgyökök által okozott károsodásnak, mely nem csupán szépségünket, de akár életünket is veszélyezteti.
Az egészséges szervezet erős ún. szabadgyökfogó enzimrendszerrel rendelkezik, melynek antioxidáns egységei képesek kötődni az instabil oxidánsokhoz és semlegesíteni azokat.
Az antioxidáns vitaminok megvédik a szervezet sejtjeit a szabadgyökök által okozott károsodástól, anélkül, hogy önmaguk káros anyaggá válnának.
Szervezetünk az antioxidáns vitaminokat nem tudja előállítani, ezért külső forrásból, elsősorban a táplálékból kell fedezni a szükségletet. Több feldolgozatlan vagy kevésbé feldolgozott élelmiszert kellene fogyasztanunk, mint konzervet, tartósított élelmiszert. A fertőzésekkel szembeszálló immunrendszer hatékony működéséhez fehérjék, szénhidrátok, zsírok, esszenciális vitaminok és ásványi anyagok állandó, kiegyensúlyozott bevitelére van szükség.
A tudósok bizonyítékokkal is alátámasztották, hogy az instabil molekulák roncsolják a bőrszövetet, károsítják a szöveteket, megnehezítik a sejtek önregenerálódását, így a következő betegségek okozói lehetnek:
– rák
– izületi gyulladás
– asztma
– szívbetegségek
– Alzheimer-kór
– Parkinson-kór
– degeratív szembetegségek
Az ember akár 100–120 évet is élhet, hiszen genetikai programunk ennyire van beállítva. Magyarországon a nők 74,5 míg a férfiak63,5évreszámíthatnakakutatásokszerint,pedig a betegségek és a belőlük adódó gondok fele megelőzhető lenne.
Ha a mindennapjainkba belopjuk az egészségesebb, mediterrán táplálkozást, a vérkeringést és az izmokat megmozgató tornát, ha őrizzük lelkünk egyensúlyát, máris növeltük a saját esélyeinket.
Az antioxidánsok típusai:
– Mesterséges antioxidánsok: Az antioxidánsok laboratóriumban is előállíthatók. Az is előfordul, hogy már a gyártáskor antioxidánsokkal egészítenek ki bizonyos élelmiszereket. Pl: szelénnel dúsított kenyér.
– Természetes antioxidánsok: Ezek a különböző élelmiszerekben fellelhető antioxidások.
FLAVONOIDOK
Napjainkban a legtöbb kutatócsoport a flavonoidok antioxidáns, antikarcogén és gyulladáscsökkentő, összességében egészségvédő és betegségmegelőző hatását helyezi előtérbe. A legtöbb ital, amely természetes növényi alkotórészből készül (zöldség– és gyümölcslevek, gyógyteák) kisebb-nagyobb mennyiségben tartalmaz flavonoidokat. Az összes flavonoid mennyiségét illetően a zöldségek közül a hagymafélék, a fehérrépa, a spenót, a zeller különböző részei és a különböző lencsefajták bizonyultak a leggazdagabb forrásnak.
A gyümölcsök közül jelentős flavonoid források a bogyósok, az olajos magvak közül pedig a dió tűnt ki nagyon jelentős flavonoid tartalmával.
A hazai vizsgálatok szerint a magyar gyerekek átlagos flavonoidfelvétele26, 6mg/főérték,míg a felnőttek által elfogyasztott flavonoidmennyisége28,9mg/fővolt.
A flavonoidok igen széleskörű kémiai és biológiai aktivitással rendelkeznek. Vizsgálatok alapján a flavonoidok kedvező hatásai a következő biokémiai folyamatok köré csoportosíthatóak:
– szabadgyök befogás
– immunmódosulás és gyulladáscsökkentő hatás
– asztmaellenes és antiallergén hatás
– antivirális, antibakteriális hatás
– véredényrendszer működését, állapotát befolyásoló hatás
A flavonoidok hatása jelenlegi ismereteink szerint főleg preventív (megelőző) jellegű.
A NÉGY TESTŐR:
Ha a legfontosabb antioxidáns-t együttesen adagoljuk, nem egyszerűen összegződik jótékony hatásuk, hanem "együttműködésük” minőségileg is javítja a helyzetet. Vagyis: az antioxidánsok együttes szedésével hatástalaníthatjuk a keletkező szabadgyököket.
BÉTA-KAROTIN, A SOKSZÍNŰ VÉDELEM
A karotinok a legelterjedtebb természetesen előforduló növényi festékanyagot, amelyek igen sok gyümölcsben és zöldségben jelen vannak. Több mint 600 karotinfélét azonosítottak be a növényekben, de úgy tűnik, hogy ezek közül csak hatfélét hasznosít az emberi szervezet. Az egyik legismertebb a béta-karotin.
Hatása az emberi szervezetre:
– jelentősen fokozzák a csecsemőmirigy működését és csökkentik a visszafejlődését.
– Fényvédelem: Nagyobb mennyiségű béta– karotin C-vitaminnal együtt fogyasztva segíthet a szürkehályog megelőzésében. A sárgarépában és más narancssárga zöldségekben, gyümölcsökben valamint a sötétzöld levélzöldségekben előforduló béta-karotin fokozott fogyasztása némi védelmet nyújthat a leégés ellen. Ennek oka, hogy a béta-karotin a bőr sejtjeinek zsírtartalmában feloldódva segít az ibolyántúli sugárzás kiszűrésében, vagy hatásánál fogva semlegesíti az ártalmas szabadgyököket.
– Rákmegelőző hatásuk: Egyes vizsgálatok szerint azoknál a népcsoportoknál, amelyek étrendjében sok a karotionoidban gazdag gyümölcs és zöldség, kisebb a daganatos megbetegedések aránya. A béta-karotinról kimutatták, hogy nagy mennyiségben csökkenti a hámeredetű– tüdő, bőr, méhnyak, légutak, gyomor-, vastagbéldaganatok számát.
Források:
Sárga-narancssárga zöldségek és gyümölcsök, sötétzöld zöldségek tartalmazzák a legtöbb béta-karotint. Ilyenek pl: sütőtök, brokkoli, sárgarépa, spenót, sárgabarack és sárgadinnye.
SZELÉN, A VÉDŐHATÁSÚ NYOMELEM
A szelént 1817-ben fedezte fel Jacob Berzelius és sokáig toxikus vegyületnek tartották, jelenleg is használják az iparban. A század közepén állatkísérletek segítségével azonban bebizonyosodott, hogy nélkülözhetetlen nyomelem.
A szervezetben ugyan csekély mennyiségben, csak nyomokban fordul elő, de ez az ásványi anyag alapvetően fontos az emberi szervezet működésében.
Hatása az emberi szervezetre:
– Rákmegelőző szerepe: egy kutatás kimutatta, hogy azoknál az embereknél, akiknek a szervezete kevesebb szelént tartalmazott, sokkal több rosszindulatú daganat fejlődött ki, mint a magasabb szelénszinttel rendelkező társaiknál.
– Szív– és érrendszeri betegségek: a szelén csökkentheti a szélütés és az infarktus kockázatát, mivel gátolja az erekben a vérrögképződést, sőt növeli a "jó” koleszterin arányát a vérben.
– Immunrendszer: e-vitaminnal kombinálva a szelén gyulladáscsökkentésre, a reumás izületi gyulladás, a pikkelysömör és az ekcéma tüneteinek enyhítésére is képes. A szelénhiány tüneteihez tartozik az izomgyengeség és a fáradtságérzet. A terhesség alatti nagyfokú szelénhiány szívfejlődési rendellenességekhez vagy hirtelen csecsemőhalálhoz vezethet. Létfontosságú szerepet játszik a glutation-peroxidáz enzim működésében, amely fontos védőhatást fejt ki a környezetből és a táplálékkal a szervezetbe kerülő mérgekkel szemben.
Szelén forrásai:
Európa országainak nagyobb részében a talajok szeléntartalma nem elegendő ahhoz, hogy az élő szervezetek működéséhez szükséges szelént onnan fel lehetne venni: hazánkban is enyhe szelénhiányról lehet beszélni.
Legnagyobb mennyiségben a brazil dióban, a tenger gyümölcseiben (rák, kagylók, tonhal), állati bensőségekben, szárnyasok húsában, vöröshúsokban található. Jó forrása még a tejtermékek, citrusfélék, avokádó, hagyma, paradicsom, sörélesztő, búzacsíra, búzakorpa is.
E-VITAMIN, A SEJTVÉDŐ
Az E-vitamint Evans és Bishop amerikai kutatók fedezték fel állatkísérleteik során 1922-ben.
Valójában az E-vitamin megjelölés a tokoferol vegyületek egész csoportját takarja, melyek négy előfordulási formája: az alfa-, béta-, gamma– és delta-tokoferol. Zsírban nem oldódik ezért viszonylag hosszabb ideig képes elraktározódni a zsírszövetekben és a májban, viszont a felesleg a vizelettel gyorsan kiválasztódik.
Hatása a szervezetre:
– Sejthártya védelme: megakadályozza, hogy az oxidáció hatására a sejthártyák többszörösen telítetlen zsírsavai károsodjanak.
– Szív– és érrendszeri betegségek: az érrendszer védelmét biztosítja és főszerepet játszik a szívbetegségek kezelésében, az agyvérzés utáni lábadozásban.
– Immunrendszer: tudományos vizsgálatok támasztják alá azt is, hogy az E-vitamin késleltetheti az öregedést, mivel védi a sejteket a szabadgyökökkel szemben. Ezen kívül enyhíti az érszürkület miatti lábfájást, a menstruáció előtti fájdalmas emlőfeszülést és érzékenységet.
– Több oxigént juttat a szervezetbe, növelve ezzel az állóképességet és meggyorsítva a regenerálódási időt.
– Hozzájárul a vörösvértestek hosszabb élettartamához és elősegíti a vas felszívódását
E-vitamin forrásai:
Általában a magas zsírtartalmú élelmiszerekben található meg, ezért kalóriaszegény diéta, fogyókúra esetén a szervezet kevesebb mennyiségű E-vitaminhoz jut.
Megtalálható a búzacsírában, növényi olajokban, mogyoróban, mandulában, diófélékben, napraforgómagban, tojásban, tejben és levélzöldségekben.
Szükséges mennyiség:
Az ajánlott napi E-vitamin mennyiség nőknek 8 mg, férfiaknak10mg.
Hiánya idegrendszeri zavarokat, izomgyengeséget, csökkent vörösvérsejttartamot, májsejtelhalást, látásgyengülést okozhat.
C-VITAMIN, A CSODAFEGYVER
A C-vitamin valószínűleg a legismertebb és a legtöbbet használt vitamin.
Ez a vitamin az antioxidáns védelmi rendszer első védőbástyája a szervezetben, együttműködik a zsíroldékony E-vitaminnal és karotinokkal.
A C-vitamin igen érzékeny, könnyen elillan hőkezelés hatására, ezért célszerű inkább nyersen fogyasztani a zöldségeket és gyümölcsöket.
Hatása a szervezetre:
– Szív- és érrendszeri megbetegedések: kevesebben halnak meg szív- és érrendszeri megbetegedésekben azok közül, akik sok zöldséget, gyümölcsöt fogyasztanak. C-vitamin hiányos férfiakközött3,5-szer több szívrohamot regisztráltak a vitaminnal megfelelően ellátottakhoz viszonyítva. Erősíti az artériák kollagén-szerkezetét, csökkenti a teljes koleszterinszintet és a magas vérnyomást.
– Daganatos megbetegedések: több C-vitamin és béta-karotin bevitele növeli a daganatos betegek túlélési esélyeit. A C-vitamin hiány a gyomorrák kockázatát növeli.
– Szürkehályog: szemünkben kb. 20-szor több a C-vitamin, mint a vérben, ezért a vitaminnal jól ellátottak körében kisebb a Szürkehályog kialakulásának esélye.
– Erősíti az izomszövetet.
– Nélkülözhetetlen a fogak, a fogíny és a csontok egészsége szempontjából is.
– Idegrendszer: a mai modern pszichofiziológusok egyszerű biokémiai folyamatok eredményeként tartják a boldogságot. Az idegsejtekben tárolódó C-vitamin bármikor készen áll arra, hogy segítse a szervezet noradrenalin előállítását, amely éberré és eufóriássá tesz bennünket.
C-vitamin forrás:
Csipkebogyó, citrusfélék, étkezési paprika, feketeribiszke, eper, brokkoli, kelbimbó, káposztafélék, karalábé, kivi, petrezselyem, stb. |