Mi a mágnesség?

A mágnesség – az elektromágnesség egyik megjelenése. A XIX. században tárták fel, hogy az  elektromos és a mágneses jelenségek egymástól elválaszthatatlanok. Mozgó elektromos töltések  mágneses teret keltenek, a mozgó töltésekre mágneses erők hatnak. Csak mágneses dipólus, vagyis egymástól elválaszthatatlan északi és déli pólus létezik. Az atomok maguk is parányi mágnesek.

Külső mágneses tér hatására az atomok rendezettséget vesznek fel, az anyag mágneses tulajdonságokat mutat. A mindennapokban használt háztartási és ipari készülékek számtalan mágneses alkatrészt tartalmaznak, és a mágnességen alapul minden elektromos mozgó szerkezet is.

Az anyagok mágnesezhetőségén alapul a modern információtárolás: audio- és videomagnetofon, mágneslemezek (floppy, winchester). Erős mágneses térben alkot képet az emberi szervezetről a mágneses-rezonancia (MR) módszer.

A Föld, mint „óriásmágnes”

1600-ban W. Gilbert, I. Erzsébet angol királynő udvari orvosa ismerte fel, hogy a Föld maga hatalmas mágnes, ezzel vált érthetővé a már évszázadok óta sikeresen használt iránytű működése is. Földünk mágneses mezővel rendelkezik.

A Föld folyékony halmazállapotú magjának, a benne áramló vasnak és nikkelnek köszönhetjük, hogy a Föld maga egy óriási mágnes. Úgy viselkedik, mintha egy hatalmas mágnes rejtőzne a belsejében. Ez a mágneses tér pajzsként véd minket a Napból és az univerzum távolabbi tájairól, más csillagokból érkező sugárzások ellen. A mágneses tér eltéríti a töltött részecskéket, megváltoztatja a pályájukat. A mágneses pajzs nem véd meg az összes sugárzástól, de a nagy részétől igen.

A mágneses mező erősségét először Karl Gauss mérte meg 1835-ben. Azóta 10–15 évenként újra megmérik a Föld mágnesességét. Ezek a mérések azt mutatják, hogy a mágneses mező ereje  exponenciálisan gyengül a radioaktív bomláshoz hasonlóan. Földünk belső mágnesességének 1400 év a felezési ideje, azaz 1400 évenként felére csökken az erőssége.

Ez a hanyatlás nagyon gyors. Azt jelenti, hogy például 7000 évvel ezelőtt a mágneses mező 25–32-szer volt erősebb, mint napjainkban. A mágnesességhez azonban hozzájárulnak az ionoszféra áramai, az óceánfenék eltérő mágneses ingadozásai és a dagály-apály jelenség is.

A mágnesség hatása az élőlényekre

A földi élet keletkezésétől fogva a Föld mágneses erőterében létezett, vagyis az élő anyag minden molekulája állandó mágneses hatásnak van kitéve. A földi élet vezérlőerejeként is felfogható a Föld

mágnessége, hiszen nagyon sok olyan állatfaj létezik a rovaroktól kezdve a madarakon át egészen a tengeri emlősökig, amelyekről már tudjuk, hogy képesek a Föld mágneses erőterét érzékelve tájékozódni

az akár több ezer kilométeres vándorlásuk során.

Az emberre gyakorolt mágneses hatások jelentőségére először az űrhajózás során derült igazán fény. A hosszabb űrutazások során az űrhajósok eltávolodva a Föld mágneses és gravitációs erőteréből számos olyan élettani változáson mennek keresztül, amelyek miatt a visszatéréskor komoly újra-alkalmazkodási folyamat válik szükségessé. Az emberiség az őskorban sokkal természetesebb környezetben élt, vagyis semmi nem zavarta a Föld természetes mágnesességével való kapcsolatát. Nagyon sokáig természetes anyagokból építkeztek, ami nem befolyásolta Föld mágneses erőterének hatását.

A MÁGNES ÉS AZ EGÉSZSÉG ÖSSZEFÜGGÉSEI

A Föld-mágnesség „újra felfedezése”

Az ipari forradalom után elterjedt új építkezési módok egyre több fémet is tartalmaztak, különös tekintettel az egyre inkább használt épületgépészeti anyagokra is (fémvázas szerkezetek, víz és  elektromos vezetékek stb.), ami messzemenően befolyásolja, torzítja és leárnyékolja a Föld természetes mágneses erőterét. A közlekedési eszközeink is Faraday kalitka módjára gátolják a Föld mágnesességének hatását a benne ülőkre. A technika fejlődésével egyre több elektromos energiával

működő eszközt használunk, amelyek működésük során mágneses erőteret gerjesztenek maguk körül, ami már-már elviselhetetlen mértékű elektromágneses zajt termel, ami az elektroszmognak nevezett környezeti ártalmat okozza.

Mi az elektroszmog?

Minden környezeti, nem ionizáló sugárzás, amely körbevesz bennünket. Hatása szerint lehet aktív, amikor közvetlenül ránk hat, vagy passzív, amikor a táplálékforrásainkra hatva az élelmiszerek

közvetítésével jut el hozzánk. Az élőlényeket felépítő anyagok elektrokémiailag aktív molekulák, mert negatív és pozitív töltésű részecskékből állnak.

A mágneses erőtér élettani szempontból lehet közömbös (ez a legkevesebb), káros (ez a legtöbb) és gyógyhatású (ezt használja az orvostudomány is).

Az elektroszmog (mágneses erőtér) nem termikus hatása

• Fokozza az idegek és izmok ingerlékenységét.
• Hat a sejthártyákon lévő feszültség vezérelt ioncsatornákra.
• Megváltoztatja az enzimek működését.
• Befolyásolja a hormonok termelődését.
• Hatással van a sejtosztódásra és a sejtek növekedésére.
• Elősegíti a szabad gyökök keletkezését.
• Hat a genetikai rendszerre, azaz a sejteket vezérlő kódot tartalmazó DNS-re.

Mivel az utóbbi évtizedekben az eletroszmog menynyisége mérhetően több mint 350-szeresére nőtt, ezért tenni kell valamit a szervezet megbomlott bioenergetikai egyensúlyának helyreállítására. Ennek legkézenfekvőbb módja, ha igyekszünk megfelelő táplálkozás és minél természetesebb életmód mellett közömbösíteni az elektroszmog káros hatását.