SZABAD GYÖKÖK

Az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen a levegő oxigénje, de vannak olyan oxigént tartalmazó molekulák és molekulatöredékek (szabad gyökök), amelyek a környezeti körülményektől és koncentrációjuktól függően sejtjeink működését károsítják, akár el is

pusztíthatják őket.

Velünk, de ellenünk…

A szabad gyökök képződése természetes élettani folyamat; sejtjeink az anyagcsere során tápanyagokat égetnek, az oxidáció melléktermékei a szabad gyökök. A betegség elleni védekezés

során is szerepet kapnak, például a vírusok és baktériumok elpusztításához a sejt egyes részecskéi maguk képezik az oxidánsokat. A vírusfertőzésekre jelentkező általános tünetekért is részben ők a felelősek. A szabad gyököknek szerepe a régi, elöregedett sejtek kiválasztásában és elpusztításában is nélkülözhetetlen. Olykor azonban a szervezetben a különböző környezeti és

életmódbeli tényezők hatására a szükségesnél több szabadul fel belőlük. A túltermelést kiválthatja például az UV sugárzás, a füsttel és ólommal szennyezett levegő, a rovarirtó szerek, a dohányzás, a helytelen táplálkozás (magas hőmérsékletre hevített étrendi zsírok), a nem ellenőrzött cukorbaj, az érzelmi stressz, de a túlzottan kimerítő testedzés is. Amikor a szervezet fokozottan ki van téve e bántalmaknak, szabad gyökök nagy mennyisége árasztja el a testet, és az egyébként ártalmatlan oxidánsok megkezdik tombolásukat. A szabad gyökök olyan instabil anyagok, melyeknek egy páratlan elektronjuk van, ezért párt keresnek maguknak, s gyakran a

sejtkultúrákban akadnak rá. A romboló folyamatnak bármelyik sejtalkotó áldozatul eshet.

A négy Testőr

Az oxidánsokkal szemben szerencsére nem vagyunk teljesen védtelenek. Az egészséges szervezet erős ún. szabadgyökfogó enzimrendszerrel rendelkezik.

A négy legfontosabb gyökfogó:

az E vitamin,

a C-vitamin,

a béta-karotin és

az antioxidáns enzimek termelődését is elősegítő szelén.

A mai, fokozottan káros környezeti hatások mellett azonban ez a védekező-rendszer egyre kevésbé tudja ellátni feladatát, az egyensúly könnyen megbomlik.

Szívbetegség, rák, korai öregedés

Az oxidációs folyamatok veszélye különösen a telítetlen zsírtartalmú sejthártyákat fenyegeti, mert innen a legkönnyebb elrabolni egy elektront, így ismét kevesebb lesz egy elektronnal,

végül láncreakció indul el. Megfigyelték, hogy a szabad gyökök által oxidált koleszterin sokkal jobban árt az érfalnak, mint a “normális” koleszterin, ezért az érelmeszesedés illetve a koszorúér-betegségek kialakulásában a szabad gyököknek is szerepük van. A szabad gyököket nem csak a szívbetegségekkel, de a rákkal és a korai öregedéssel is összefüggésbe hozták. Ha az oxidánsok elérik és károsítják a sejtmagban lévő DNS-t, utat nyithatnak a rosszindulatú daganatok kialakulásának. A szabad gyökök kétféle módon játszanak szerepet a rák kifejlődésében. Aktiválják a különben egészséges sejtek génjeit, ezáltal gyorsuló sejtnövekedést

okoznak, vagy megakadályozzák a sejteket abban, hogy természetes halállal pusztuljanak el. A két mechanizmus bármelyike felelős lehet a betegség kifejlődésében. Az oxidánsok romboló és

az antioxidánsok védő hatása közötti egyensúly kihat az öregedési folyamat gyorsaságára. A korai öregedés okozója a “normálon felüli” kapcsolat az oxidánsokkal. Egyes kutatások arra utalnak, hogy ha nem érné szervezetünket nagy mértékű szabadgyök-reakció, az emberi életkor felső határa 120 év volna.