Mindennapi életünkben a mágnesek az íróasztalunkon szolgálnak a gémkapcsok vagy a varródobozunkban a tűk összegyűjtésére. A legújabb kutatások azonban rávilágítottak arra, hogy a mágnesek gyógyító hatással is rendelkeznek, amelyet elsősorban a hát-, ízületi és izomfájdalmak enyhítésére vethetünk be sikeresen.

A mágnesesség gyógyító hatását valószínűleg a kínaiak fedezték fel és kezdték el alkalmazni orvoslásuk keretében, több mint négyezer évvel ezelőtt. De találunk leírásokat a mágnesességgel való gyógyításról az egyiptomi papiruszokban és az ókori görög feljegyzésekben egyaránt. Így például Hippokratész a meddőséget és a menstruációs panaszokat kezelte ilyen módon, míg a római auktor, Plinius arról számolt be, hogy a római orvosok szemgyulladásra és égett sebek gyógyítására használták a mágneseket.

Ez a gyógymód Róma bukását követően egyszerűen eltűnt az orvosi módszerek közül, csak az arab orvos, Ibn Sina említette meg mint a depresszió ellenszerét, egyébként sokáig mostohagyermeknek számított. Hosszabb szünet után a német orvos, Paracelsus (1493-1541) fedezte fel újra, és jelentette ki: a mágnes az orvosi művészet egyik mesteri darabja. Ő elsősorban sebek és csonttörések kezelésére használta, bár működési elvét a megfelelő műszaki és metodikai tudás híján nem ismerte. William Gilbert angol orvos volt az első, aki a XVI. század elején tudományos szempontból igyekezett megközelíteni a kérdést, így például ő fedezte fel elsőként, hogy a mágnesek feldarabolásával újabb, kisebb mágneseket kaphatunk. Ő a kezelés súlypontját a fájdalomcsillapításra helyezte.

Mindenféle mágnesek
A mágnesek gyógyító erejét újabban egyre többen alkalmazzák. A terápia nagyon népszerű például az Egyesült Államokban, de terjedőben van Németországban is. Ma már természetesen nincsen szükség arra, mint valamikor régen, hogy a páciensek nehéz mágneses hatású vasdarabokat cipeljenek magukon. Japánban már a hatvanas években kifejlesztették azokat a mágneses fóliákat, amelyek nem nagyobbak egy pénzérménél, és amelyeket északi pólusokkal lefelé ragaszthatunk a bőrre. Ezenkívül ma már létezik számtalan mágneses karperec, gyűrű, nyaklánc és egyéb ékszer is, de vásárolhatunk mágneses hatású ágybetétet, matracot, párnát, illetve a víz mágnesezésére szolgáló készüléket egyaránt.

Az ősrégi eredetű mágneses terápia legújabb továbbfejlesztését az a változó polaritású mágneses fólia képviseli, amelyen az északi és a déli pólusok változó sorrendben, kör alakban sorakoznak vagy négyszög alakban rendeződnek el. A tudományos kutatások egyértelműen bebizonyították, hogy a mágnesek kör alakú elrendezése javítja a vérellátást. A mágneses fólia nagy előnye, hogy gond nélkül hordható a ruha alatt, mivel a ragtapaszhoz hasonlóan felerősíthető a bőrre.

A mágneses mező hiányának következményei
A mágnesek gyógyító hatásának tudományos igazolásával először japán tudósok próbálkoztak a XX. század hetvenes éveiben. Így például Kjocsi Nakagova azt állította, hogy az olyan tünetekért, mint a nyak- és fejfájás, a krónikus kimerültség, a lágyrész-reumatizmus és a feledékenység, a mágneses mező hiánya a felelős. Nakagova kérdőíves felmérést alkalmazva 11 648 embert faggatott ki a mágneses terápia hatásairól, és a következő eredményt kapta:

A megkérdezetteknek átlagosan 94 százaléka a mágneses tapaszt hatásosnak találta. Sokan úgy érezték, testi teljesítőképességük nőtt, és frissebbek lettek a mágneses kezeléstől. Ez a kiváló eredmény arra a következtetésre juttatta a japán tudóst, hogy sok hétköznapi panasz és civilizációs megbetegedés hátterében a mágneses mező hiánya áll. Szerinte ennek a hiánynak alapvetően két oka van:

1. Az elmúlt 500 év során a föld mágneses terének ereje körülbelül a felére csökkent.
2. Különféle szigetelő tényezők, mint például az autók vagy a vasbeton épületek, mind erősebben zárják el az embert a föld természetes mágneses terétől.

A mágneses terápia új oldalai
Egy, az Egyesült Államokban 2000-ben publikált tanulmány kiábrándító adatokat hozott nyilvánosságra. A vizsgálat keretében 20 betegre ragasztottak vagy mágneses fóliát, vagy csak mágnesesnek látszó anyagot, és négy héttel később mindkét csoport tagjainak hátfájása javult, azaz a mágneses anyag hatékonysága nem múlta felül a placébóét. A tanulmányt azonban sokan illetik kritikával, mivel a mágneses tapaszt a résztvevők csak heti 18 órán át hordták. A helyes alkalmazás pedig abban állna, hogy a mágnest a nap huszonnégy óráján át a bőrön kellene hordani.

A New York-i orvosi egyetem munkatársa, Michael Werintraub ugyancsak elvégzett egy vizsgálatot 24 beteggel, akiknél előrehaladott cukorbajuk miatt súlyos vérellátási zavarok alakultak ki a lábukban. A résztvevők az egyik lábukra mágneses, cipőbe helyezhető betétet kaptak, a másik talpuk alá placébóbetét került. Egy hónappal később a mágneses talpbetéttel kezelt láb lényeges javulást mutatott, a fájdalom észrevehetően csökkent, mint a másik, csak placébóval kezelt lábon.

Egy másik amerikai vizsgálat keretében a mágneseket ötven, gyermekbénuláson átesett betegen tesztelték, akiknél izomgyengeségük miatt súlyos ízületi gyulladások léptek fel. A változó polaritású mágneses fólia hatására 76 százalékuknál csökkent a fájdalom. Egy további vizsgálatban mágneses tartószalagokkal az ágyba erősített ágybetétekkel értek el sikereket lágyrész-reumatizmus kezelésében. A páciensek fájdalmaik jelentős csökkenéséről számoltak be, és csökkenthették fájdalomcsillapító gyógyszereik adagját.

Németországban a müncheni orvos, dr. Michael Kris már évek óta sikeresen alkalmazza a mágneses terápiát főként lágyrészsérüléseknél, ahol az eredményesség több mint hetvenszázalékos. Mások úgy vélik, ez a kezelés a hát-, ízületi és izomfájdalmak esetén alkalmazható a legjobb eséllyel.

Hogyan hatnak a mágnesek a testre?
Felmerül a kérdés, milyen fiziológiai úton járulnak hozzá a mágnesek a fájdalom csillapításához. Már régóta tudjuk, hogy a mágneses erők az oldott sóionokra gyakorolt hatásuk révén képesek megváltoztatni a folyadékok fizikai magatartását. A laboreredmények azt is bizonyítják, hogy javítják a vér áramlási tulajdonságait és kitágítják az ereket. A mágnesek fájdalomcsillapító hatása éppen ezért talán azzal magyarázható, hogy serkentik a vérellátást, és ily módon hozzájárulnak a gyulladások csökkenéséhez. De az is vita tárgya még, hogy esetleg gátolják az idegpályákon a fájdalomérzés továbbadását.

Káros mellékhatásokat mindeddig még nem figyeltek meg, és valószínűleg ilyesmire nem is kell számítani, mert az Egészségügyi Világszervezet állásfoglalása szerint a mágneses mezők 20 ezer gauss erősségig ártalmatlanok, a gyógyító mágnesek ereje pedig legföljebb 300-5000 gaussig terjed. Alapvetően azonban nem tanácsolják a mágnesek alkalmazását szívritmus-szabályozót viselő pácienseknél, mivel ezeket a készülékeket esetleg zavarhatja a mágneses hatás. Ugyancsak eltanácsolják a mágnesfóliától a terhes anyákat terhességük hatodik hónapja előtt, egyszerűen azért, mert még nem tudunk eleget a mágneseknek a méhen belüli fejlődésre gyakorolt hatásáról. Ugyanakkor nem érkeztek olyan adatok, amelyek a magzatra vonatkozó káros mágneses hatásokról számoltak volna be. Ezek után már csak az a kérdés, a bőséges választékból melyik mágnest választjuk – tanácsos azt, amely esetleg ugyan drágább, de hatása jól dokumentált.